|
 Dr. LAZAR – LAZA KOSTIĆ (Kovilj, 1841. február 12. – Bécs, 1909. december 9.), irodalmár, publicista, filozófus, politikus. Jogi tanulmányait 1864-ben fejezte be a pesti Egyetemen, ahol két évre rá doktorált. Az Egyesült Szerb Ifjúság és a Miletić-féle Szerb Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként fiatalon bekapcsolódott a vajdasági szerbek politikai életébe. A Nemzeti-Egyházi Szábor és a Magyar Országgyűlés (1873) képviselője. 1878-ban a Berlini Kongresszuson Jovan Risztić magántitkára, 1880-ban a szerb külügy titkára Pétervárott. 1880-tól 1891-ig két szerb állam, Szerbia és Montenegró állampolgára. Zombori polgárrá 1895 szeptemberében vált, amikor feleségül vette a gazdag Palanački Juliannát – Julcsát, és ettől fogva élete végéig a városban élt. Zomborban keletkezett hallucinatív éjszakai feljegyzéseinek Dnevnik snova (Álomnapló) című gyűjteménye, és a szerb költészet jeles darabja, a Santa Maria della Salute.
Kostić, a szerb magas romantika legsajátosabb költője, életében három kötet verset jelentetett meg, Pesme (Versek) címen 1873-ban, 1874-ben és 1909-ben. Két történelmi drámát írt: Maksim Crnojević (1866), Pera Segedinac (1882), két vígjátékot szerzett, a Gordanát (1889) és az Okupacija (Megszállás) címűt, amit 1878/79-ben német nyelven írt, először 1977-ben jelent meg. Filozófiai és esztétikai nézeteit a következő tanulmányaiban tette közzé: Osnova lepome u svemu s osobitim obzirom na srpske narodne pesme (A szép alapja mindenben, különös tekintettel a szerb népdalokra) [1880], Osnovno načelo (Alapelv) [1884]. O Jovanu Jovanoviću Zmaju (Zmajovi), njegovu pevanju, mišljenju i pisanju, i njegovu dobu (Jovan Jovanović Zmajról [Sárkányok], költészetéről, gondolkodásáról és írásairól, valamint koráról) [1902] írott könyvében nem csupán Zmaj költészetének átszellemült elemzését adta, hanem a romantikus korszak életes képét is sikerült megjelenítenie és kifejtenie a korábban megfogalmazódó elképzelését a költészet és a bölcselet sajátos összeolvadásáról a művészi ihlet sajátos elméletében. Klasszikus és modern nyelvek ismerőjeként Homérosz, Shakespeare, Heine, Kiss és mások műveit fordította.
Radivoj Stokanov
|
