Nyomok

08.08.1814.

A Magyar Királyi Tanács hitelesítette a Bükkszálás lakosaival köttetett iskolalétesítései szerződést. Épületet majd csak egy év múlva kap a tanintézmény, az építkezés költségeit pedig csak 1816-ban fizetik ki, miután Magyar János György bíróság útján követelte vissza ezerötszáz forintját a bükkszállásiaktól. Az iskola létrehozásában legnagyobb érdemet Petar Brbaklić, Gavrilo Mijić és Josif Kovačić szerzett, Uroš Nestorović javasolta is, hogy nyilvánosan, a nép jelenlétében nyilvánítsák őket polgárnak. Az első tanító Sava Joanović volt, aki nyelvtant, számtant, zsoltárkönyvet, erkölcstant és olvasást oktatott, de olyan rosszul, hogy leváltották. Az iskola 1836-ban leégett, új épületet csak 1884-ben kapott, ekkor kezdett dolgozni Marija Bošnjakov tanítónő, akinek diákjai „többet tudtak a városiaknál”. Hamarosan a többi tanyasi településen is iskolák nyílottak, leginkább a zombori Nikolaj Šimić, Magyarország összes szerb általános iskolájának igazgatója jóvoltából.

11.08.1882.

Szivacon megszületett ĐORĐE CVEJANOV, a pancsovai majd a zombori leányfőiskolák tanára, zombori polgármester. Az első világháborúban orosz fogságba került, beállt az önkéntesek közé, jelentős haditetteiért több ízben kitüntették, egyebek között az Obilićok Aranyérmével és az Albán emlékéremmel. A város közéletében aktívan részt vett, elnöke volt az Iparos Egyesületnek, a Szerb Iparos Dalegyletnek és az Önkéntes Tűzoltó testületnek. Zomborban hunyt el 1969-ben.

11.08.1921.

A jugoszláv atlétikai bajnokságon a zombori SZEKERES BÉLA 5.000 méteres síkfutásban országos bajnoki címet szerzett, öregbítvén a zombori atlétáknak még a Monarchia alatt kivívott érdemeit.

12.08.1864.

A csehországi Bernauban megszületett ANTONIJE-TUNA OSVALD. A zombori Férfi Tanítóképzőben 1921-től egy évtizeden át zenetanárként és kórusvezetőként működött. Prágában végezte az Országos Zenetanár-iskolát, miután zenetanári, kórusvezetői és kántori képesítést nyert. Zomborba kerülése előtt Bécsbe került, ahol tizenkilenc évesen második ezredkáplán, majd Becse, Újvidék, Pancsova és Szabadka következtek. Zombori nyugdíjaztatását követően előbb Újvidékre költözött, majd Moholra, ahol 1936-ban elhunyt.

13.08.1846.

Zomborban megszületett VÁROSI GYULA, katolikus érsek, aki csonoplyai káplánként kezdte meg egyházi szolgálatát, amelyben gyorsan haladt előre, különösen azt követően, hogy Kalocsára került. Itt 1875-ben az érsekség levéltárosa lett, öt évre rá az alsó papnövelde igazgatóhelyettese, 1887-től a nagy papnövelde igazgatója és kanonok. Szerzetesi rendbe lépve Székesfehérváron püspöki rangot nyert, 1905-ben érsekké választották és titkos királyi tanácsnokká vált, és ezt a posztot töltötte be haláláig, 1910-ig. Tanult ember volt, jelentős írói munkássága, különösen a bácsi és a kalocsai érsekségek egyesítését taglaló vitairata, és a magyarországi katolikus oktatásról szóló kétkötetes tanulmánya.

14.08.1841.

A megyeháza börtönudvarán kivégezték VUJADIN SEKULIĆ-BANEt, a Műszaki Kar hallgatóját, a Kommunista Párt tagját, amelybe egy héttel azelőtt vették föl, hogy ez év július 22-én elfogták a prigrevicai határban, ahol egy gabonagyújtogatási akcióban vet részt. A szörnyű kínzások ellenére egyetlen társát se árulta el a vallatás során.